A város kulturális életében - a könyvtár mellett - meghatározó szerepet játszott az 1911-ben alakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület. Székháza, az 1914-ben épült Kultúrpalota, melyben szín- i, őslény tár, római, közép- és újabbkor!, 1848-as, valamint néprajzi anyagot őrző múzeum, Jókai- emlékszoba, képtár, levéltár és a már említett könyvtár kapott helyet, méltán állott a helyi közélet.
A kultúrpalotában öt szakosztály - irodalmi, szépművészeti, zenei, közművelődési és múzeumi - működött Első bemutatkozásuk az 1939 nyarán megnyitott "Komárom az újabb történelemben" című kiállítás, ahol 1848-as emlékekkel, az I. világháború relikviáival, s a város ezt követő történelmével ismerkedhetett meg a látogató. 1940 tavaszától jeles magyar írók sora - Zilahi Lajos, Féja Géza, Szabó Lőrinc, Keresztury Dezső, Nagy István - és mások látogatták meg a várost. A szépművészeti osztály 1989-ben kiállítást rendezett Aba Novak Vilmos, majd Harmos Károly festőművész alkotásaiból. 1941 tavaszán pedig 22 komáromi származású festő és két grafikus számára rendeztek kiállítást.
Művészettörténeti jelentőségű vállalkozásként tarthatjuk számon azt az országos képzőművészeti kiállítást, amelyet a Komáromi Művészeti Hetek keretében 1941 végén nyitottak meg. Ez alkalommal Medgyessy Ferenc, Kocsis András, N. Kovács Mária, Jálics Ernő, Antal Károly, Csúcs Ferenc, B. Lőte Éva, Madarassy Valter, Berecz Gyula, Csicsátkó Ottokár, Gaál Ferenc, Juszkó Béla, Krusnyák Károly, Mikola András, Remsey Jenő, Szőnyi István s a Római iskola: Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Jeges Ernő, Kontuly Béla, Basilides Barna, Basilides Sándor, A. Czene János, ifj. Czene Béla, Deéd Dex Ferenc, Iván Ernőd Aurél; Kárpátaljáról: Endrédy György, Mannojló Fedor, Erdélyi Béla s természetesen a helyiek szerepeltek.
A város következő jelentős vállalkozása az 1943 júniusában megnyitott II. Országos Művészeti Fényképkiállítás, amelyre 57 város 177 alkotója összesen 927 képet juttatott el. Komárom eddig említett két művésze, Harmos Károly és Berecz Gyula mellett figyelmet érdemel Győző, aki a komáromi Mayláth-féle képzőművészeti iskolában kezdte tanulmányait, majd Párizsban és Kairóban folytatta azt. Dolgozott Bagdadban, Szíriában és másutt. Hazatérve Budapesten telepedett le, majd 1944 januárjában nagyszabású kiállítással örvendeztette meg szülővárosát. Jelentós mecenatúrára utal, hogyl940-ben megbízást adtak Berecz Gyula szobrászművésznek arra, készítse el Czuczor Gergely, Feszty Árpád, Gyulai Rudolf, Hetényi János, Jászai Mari, Jókai Mór, Konkoly-Thege Miklós, Kultsár István, Ribáry Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Szinnyei József, Pázmándy Dénes, Ghyczy Kálmán, Takács Sándor és Thaly Kálmán gipszszobrait. 1941-ben a Jókai Egyesület dísztermében elhelyezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ajándékát, Deéd Dex Ferenc "Szent István megalapítja Komárom vármegyét" című alkotását, s felavatták Pátzay Pál "12-es ezred" emlékmű- vét.
A város zenei élete is jelentős volt. Zeneiskoláját az 1880-1890-es években alapították. Fontos szerepet játszott hangversenyéletének alakulásában a már említett Jókai Egyesület Zenei Osztálya, s a Komáromi Dalosegyesület.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése